Reggelente egyre nehezebben kelek fel, főleg ilyen kényelmes ágyból. Kényelmesen megreggeliztünk, majd vendéglátónk lekísért minket a pecsételőhelyhez (tegnap este elmentünk mellette). Fél 9körül sikerült elindulnunk, Gyuri eljött velünk az első néhány könnyen eltéveszthető kanyarig.
A délelőtti Keszthelyi-hegység rész gyönyörű volt, bár a biztató nevek (Nagy-Messzelátó) ellenére nem volt kilátás.

Viszonylag hamar beértünk Gyenesdiásra, ahonnan iszonyú sok aszfalt következett egészen Hévízig. Most már mindkettőnknek eléggé tönkre van a talpa, és az ilyen szakaszok csak rontják a helyzetet...
Keszthelyen bevásároltunk, ebédeltünk a mólónál, majd végigmentünk a sétálóutcán. Itt is el lehetne tölteni több napot is a látnivalókkal, erre sajnos nincs időnk, de a játékmúzeumot rögtön kiszúrtuk magunknak. Itt a békebeli bababútortól a modern legókig minden megtalálható, csillogó szemmel jártuk végig a tárlatot. Megnyugtató volt, hogy nem csak mi mentünk gyerek nélkül, sőt, a többség felnőtt volt.
Keszthely után egy érdekes emberkével találkoztunk, aki térképeket (Balaton, Keszthely, stb.) rak ki a bicikliút mellett építési törmelékből. A Balaton nagyon jól nézett ki, de a többit a lelkes magyarázata ellenére sem sikerült értelmeznünk. Alig tudtunk tőle szabadulni...

Úgy terveztük, hogy Hévízen mártózunk egyet a gátnál. A tófürdő vizét itt egy zsilipen engedik le, a csatorna szélén itt is tavirózsák nőnek, sőt a lezubogó víz alá be is lehet állni egy kis hidromasszázsra. Sajnos azonban le kellett mondanunk róla időhiány és a rengeteg ember miatt.
A Gyöngyösi csárdáig jobbnál jobb sátorhelyeket találtunk, de nem akartunk túl sokat rátenni a holnapi távra. A csárda után szerencsére találtunk az úttól pár 10 métere egy egyenes, lenyírt helyet. Talán valami út lehet, de reméljük, éjjel nem nagyon használják.
A vacsi ma megint újítás volt: darálthús paradicsomszószban. A mentolos pudinggal ellentétben nagyon jól sikerült, jól teleettük magunkat.

Eszti