HTML

Két vándor

Ez a blog elsősorban a vándortáborozásról szól. Szeretnénk segítséget, jó tanácsokat adni a kezdő túrázóknak, leírjuk az általunk bejárt túra látnivalóit, tapasztalatait, sztorijait.

Új blogunk:

Két vándor

 

Geotúrák a Bakonyban és túrák máshol

 

2011.06.27. 21:07 vuk087

A vadkempingezésről - 1. rész

Mivel a túra során sokszor fogunk vadkempingezni, összeszedtem a vadkempingezésről szóló legfontosabb tudnivalókat. Sok dolgom nem volt vele, mivel az origón nagyszerű összefoglaló jelent meg (http://www.origo.hu/itthon/20070629-vadkempingezes-magyarorszagon--szabalyok-veszelyek-lehetosegek-es-elmenyek.html), így csak ezt egészítem ki saját véleményemmel. Íme az 1. rész.

 

Mit is jelent: vadkempingezi?

Ha az intereten rákeresünk a vadkempingezés címszóra, honlapok és fórumok tucatjain találjuk szembe magunkat azzal a lehangoló véleménnyel, hogy Magyarországon ilyet művelni tilos. Az [origo] érdeklődésére még a Magyar Kempingszövetség elnöke is teljes meggyőződéssel állította, hogy nem szabad a kempingeken kívül sátrazni - ez azonban félreértés. Az erőtörvényből ugyanis világosan kiderül, hogy néhány kivételtől (a védett és magánterületektől) eltekintve az erdőkben "üdülés céljából bárki (...) tartózkodhat", és azt "az erdőgazdálkodó tűrni köteles".

A félreértést talán az okozza, hogy ez a szabadság csak 24 órára érvényes, egy napnál hosszabb egy helyben történő sátorozásra már engedélyt kell kérni. A vadkempingezés tehát nem jelenthet többnapos letáborozást, csak folyamatosan vándorló, mindig új és új helyeken való megállást. Ehhez viszont nem kell fizetős szállások után kutatnunk, több ezer forintot kifizetnünk minden éjszakára, mivel a vadon mindenkié.

 

A lényeg mégegszer: este felállítod a sátrad, alszol, reggel sátorbontás és mész tovább. A kiemelés tőlem származik, ez az egyik legfontosabb tudnivaló. Amit még érdemes tudni, hogy ez csak kis csoportok esetén működik. Ha pl. egy cserkésztábor megy valahova sátrazni, az általuk felállított tábornak már szigorú előírásoknak kell megfelelni és emellett engedélyt kell kérni az illetékes szervektől is.

 

Vadonra fel! ...de miért is?

"Normális, intelligens embereknek nem elég a vadon, aki kicsit is igényes, bemegy egy kempingbe" - mondta az [origo]-nak Réfi Antal, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnöke. A fizetős kempingekben ugyanis lehet tisztálkodni, főzni, mosni, van vécé és áram is: ezek közül pedig több egyáltalán nem csak kényelmi szempont.

 

Vadkemping esetén szintén lehet tisztálkodni (patak, kékkút, flakon), főzni (szombat este pl. tojásosrizst csináltunk tábortűzön fémbögrében), mosni (szüleink és nagyszüleink még biztos emlékeznek a kézzel való mosás technikájára, és egyes nagyáruházakban még lehet kapni mosószappant is - mi a Tescoban vettünk Caola mosószappant). Vécé általában nincs az erdőben, de ez alól is láttam már kivételt. Áram viszont tényleg nincs, de mióta feltalálták az akkumulátorokat meg a napelemet (láttam napelemes villanypásztort, létezik napelemes elemtöltő, telefontöltő, sőt laptoptöltő is), nem okoz nagy problémát a vezetékes áram hiánya. Ezenkívül vannak még rendes kocsmárosok is, akik megengedik, hogy feltöltsd a telefonodat/aksijaidat.

Megjegyezném azt is, hogy a kempingek nem jönnek velünk szemben az erdőben, és ez igaz a többi szálláshely esetében is. Így aztán sokszor fel sem merülhet az a kérdés, hogy kemping vagy vadkemping? Egy igazi vándortábor fílingjét nem érdemes tönkretenni buszozással (és az ezzel járó kötöttségekkel,  esetleges rohanással), autózással.

Akkor miért is menjünk a rideg vadonba, ahol a civilizáció áldásaiból csak annyit élvezhetünk, amennyit a hátunkon elbírunk? Talán pont ezért!

Egészen más dolog nomád körülmények közt kimenni és hallgatni az éji neszeket, ránevelni a gyereket, hogy úgy gyűjtsön fát, hogy másnak is maradjon, úgy gyújtson tüzet, hogy ne maradjon nyoma, ez teljesen más jellegű élmény, mint a fizetős kempingek viszonylagos kényelme” - magyarázta Szádeczky-Kardoss Géza, a Budapesti Természetbarát Sportszövetség Benke Rezső természetjáró szakosztályának túravezetője. „Hiába van meg minden egy jól kiépített kempingben, ha a természet csendjére vágyunk, azt nem a nagy tömegeket összezsúfoló, zárt kempingekben találjuk meg” - tette hozzá.

Aztán persze ott a pénz kérdése is: a kempingszövetség elnöke szerint a sátorozás díja olyan minimális, hogy az szinte nevetséges, és ennek a szempontnak nincs sok köze a vadkempingezéshez. Ennek ellenére azért nem árt észben tartani, hogy például egy balatoni kempingben egy éjszakáért, két főre akkor is elkérnek 3-4 ezer forintot, ha semmi mást nem csinálunk, csak este felverjük a sátrat, beledőlünk, alszunk, és másnap már megyünk is tovább.

A kiemelés ismét tőlem származik, maximálisan egyetértek a leírtakkal. És sajnos 2007 óta a kempingárak is nőttek, jó esetben stagnálnak.

Használd az erdőt! De meddig?

Persze vadkempingezőként nem csak a hátizsákunkból élhetünk; az erdő bőségének kihasználása is törvény adta jog. Ha nem védett vagy magánterületen vagyunk (ahol egyébként kempingezni sem szabad), "az erdőgazdálkodó köteles tűrni (...) az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb (...) gyűjtését". Tűzifát szedni, forrásból vizet venni szintén magától értetődően megengedett.

 

Védett területen (TT, NP) és magánterületen tilos sátrazni a jogszabály szerint, de tapasztalataim szerint a hatóság általában elnéző a nagyhátizsákos túrázóval szemben, ha figyel a környezetére. Erről később még lesz szó.

Mivel sokat hivatkozik a cikk az Erdőtörvényre (1996. évi LIV. törvény, mely némileg módosult azóta), bemásolom az ide vonatkozó részeket:

Erdőtörvény: amit szabad

80. § (1) Az erdőterületen - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére.
(3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja.
(4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését.
82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani (...)

Erdőtörvény: amit nem szabad

81. § Az erdőterület üdülési, illetőleg sportolási célból - a kijelölt út kivételével - nem vehető igénybe, amennyiben az
a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert);
c) az erdőrezervátum területe; továbbá
d) ha az erdőterületre való belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetőleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.

A következő részben a vadkempingezés tízparancsolatáról és valós/vélt veszélyeiről lesz szó.

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://ketvandor.blog.hu/api/trackback/id/tr783020002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.