HTML

Két vándor

Ez a blog elsősorban a vándortáborozásról szól. Szeretnénk segítséget, jó tanácsokat adni a kezdő túrázóknak, leírjuk az általunk bejárt túra látnivalóit, tapasztalatait, sztorijait.

Új blogunk:

Két vándor

 

Geotúrák a Bakonyban és túrák máshol

 

2011.07.04. 23:09 vuk087

A vadkempingezésről - 2. rész

Mivel a túra során sokszor fogunk vadkempingezni, összeszedtem a vadkempingezésről szóló legfontosabb tudnivalókat. Sok dolgom nem volt vele, mivel az origón nagyszerű összefoglaló jelent meg (http://www.origo.hu/itthon/20070629-vadkempingezes-magyarorszagon--szabalyok-veszelyek-lehetosegek-es-elmenyek.html), így csak ezt egészítem ki saját véleményemmel. Az első részben arról írtam, hogy mi is az a vadkempingezés és milyen általános és jogi tudnivalók kellenek hozzá. Ebben a részben pedig a vadkempingezés tízparancsolatát írom le, szintén az origó cikke alapján, teletűzdelve saját véleménnyel és tapasztalattal.

1. Fokozottan védett területen, természetvédelmi területen és vízmű védterületén ne vadkempingezzünk, mert ezzel nagy kárt okozhatunk a természeti értékekben vagy a terület vízbázisában! Ilyen területeken a törvény is tiltja a sátorozást.

Ez így is van, sokat nem fűznék hozzá. Táblákkal jelölve vannak általában a fokozottan védett természetvédelmi területek határai, ilyen területeken a turistaútról is tilos letérni. A természetvédelmi területek - hasonlóan a fokozottan védett területekhez - általában elég kis kiterjedésűek, így ott könnyen elkerülhetjük a vadkempingezést. A vízmű védterületek általában be vannak kerítve és szintén jelezve vannak táblával is. Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén elvben szintén tilos a vadkempingezés, de nagy kiterjedésük miatt (pl. szinte az egéssz Bükk nemzeti parki terület, a Bakony nagy része tájvédelmi körzet) könnyen megeshet, hogy néha bizony ott kell aludni. Ilyenkor mi későn verünk sátrat, korán kelünk és még körültekintőbben választjuk ki a sátorhelyet (erről később még lesz szó).

2. A kempingezés közben keletkező szemetet vigyük haza még akkor is, ha az erdőben találunk kihelyezett szemétgyűjtőt, mert a túraútvonalak fenntartóinak nincs mindig pénze ezek ürítésére!

 

Ehhez nem fűznék hozzá semmit, tessék betartani! Nincs olyan messze a legközelebbi lakott település, ahol már ki tudod dobni a szemetet.

3. Vécézéshez ássunk kis gödröt, latrinát, és mindkét fajta szükségünket ott végezzük. Távozás után a gödröt temessük be, ehhez célszerű kis, összecsukható ásót magunkkal vinni.

 

Mi nem szoktunk gyalásót (katonai gyalogsági ásó, összecsukható) vinni, súlya legalább akkora, mint a hálózsáké. Vannak a gyalásónál könnyebb ásófélék is, de ezek általában hamarabb elhajlanak, kicsorbulnak.Ezen kívül meg próbálj meg sziklás talajon gödröt ásni... Márpedig nem mindenhol van megfelelő talaj. Kisdolgokhoz egyébként is feleslegesnek tartom. A komolyabb dolgokhoz viszont ha megoldható, akkor valóban érdemes kis gödröt kaparni magunknak, de ehhez bármilyen természetben fellelhető segédeszköz (bot, kő) is megfelel. A kiásott földet dolgunk végeztével értelemszerűen visszakotorjuk. Ha a gödörásás nem kivitelezhető, próbáljuk meg pl. avarral takarni "művünket". Különben nem rossz ötlet a gyalásó, aki akarja, cipelje!

4. Tűzgyújtásnál figyeljünk a biztonságra - lehetőleg mások által kiépített tűzrakóhelyen rakjunk tüzet, de ha ilyen nincs, a tüzünket rakjuk körbe kővel, és ügyeljünk, hogy ne kiszáradt fa alatt gyújtsuk meg! Figyeljük a tűzgyújtási tilalmat!

 

Ez a szabály is evidensnek tekinthető. A gond csak akkor van, ha szinte egész nyáron tűzgyújtási tilalom van, és ilyenkor elvileg a gázfőzőt sem szabad a szabadban használni... Ilyenkor fokozott figyelemmel és csak a kiépített tűzrakóhelyen rakjunk tüzet! A "tűzhely" térségéből távolítsunk el minden száraz levelet, gallyat, nehogy véletlenül egy kipattanó szikra miatt lángra kapjon. És feltétlenül legyen a közelben legalább másfél liter víz, márcsak azért is, mert ilyenkor aztán tényleg nem hagyhatunk parazsat sem a tűzrakóban!

5. Tűzrakáshoz ne vágjunk ki fát, használjunk hulladék fát, lehullott ágakat. A száraz ágakat se törjük le a fákról, és csak annyi tüzelőt gyűjtsünk, amennyi szükséges.

 

Ezt tessék betartani! Azért ha véleltlenül kicsit többet gyűjtünk, az sem tragédia, marad az utánnunk jövőknek is.

6. Erdőben ne az eldugott zugokat keressük! Igyekezzünk a kijelölt turistaútvonal közelében felállítani a sátrunkat, mert így kisebb eséllyel okozunk kárt a természetben. Figyeljünk a növényzetre: lehetőleg gyomos területet válasszunk, ahol nem pusztítunk el őshonos növényeket sátorállítás közben.

 

Teljesen egyetértek! Mi is turistaút közelében verjük fel sátrunkat. Amire még figyelni szoktunk: lehetőleg pihenőhelyen (padok az erdőben), tűzrakóhely közelében (a legtöbb pihenőhelynél van tűzrakóhely is), vagy esőbeállók mellett verünk sátrat. Ha nemzeti parki területen ilyen helyeken állítasz sátrat, a rend őrei is elnézőbbek. Nemzeti parkban javasolt szállásforma még a kulcsosházakban, turistaszállásokban, falusi vendégházakban való alvás. Ezen kívül ha egy település focipályája a faluszélen fekszik, ott is kitűnően lehet sátrazni.

7. Gondoljunk a helyi emberekre is! A táborhely kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy lakott településtől legalább 500- 1000 méterre sátorozzunk, mivel az esetleges hangoskodás, nevetés, gitározás sértheti a helyiek nyugalmát.

 

Vadkemping esetében alapból nem illik zajongani, mint ahogy az erőben sem. Bár a nevetés még szerintem belefér. És késői sátorverés, korai kelés esetén a focipályát továbbra is jó ötletnek tartom.

8. Mosogatásnál kerüljük a vegyszerek használatát: vízitúrán például próbáljunk homokkal mosogatni. Ha ez nem megy, használjunk környezetbarát tisztítószereket, amelyeket a túraboltokban lehet kapni. A mosogatólét se folyassuk szét, vezessük kiásott gödörbe!

Tisztítószereket még nem használtam erdőben, felesleges is talán. A homok tényleg jó ötlet, gyalogos túráknál pedig fűfélékkel lehet tisztára dörzsölni az edényt. És persze ha találunk, akkor zsurlóval!

9. Romlandó, megmaradt élelmiszert ne hagyjunk hátra gondatlanul, mert ha a romlott ételt megeszik az erdei állatok, elpusztulhatnak. Az ilyen élelmiszert gondosan el kell ásni.

 

Ha már romlott a kaja, akkor szemét, lsd 2-es pont. De mi az, hogy megmaradt élelmiszer??? Ha nem fogy el túra közben, majd elfogy otthon... Ha elhozni el tudtad, vissza is tudod vinni. Jó kaja meg nehogy már a szemétbe kerüljön!

10. Mosakodáshoz ne használjunk szappant, mert az lúgos, és természetes vízbe kerülve kipusztíthatja az érzékenyebb fajokat. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, használjunk túraboltban kapható, semleges pH-értékű szappant, és ne az élő vízben mosakodjunk! Hordjuk el a szükséges vizet palackokban, és távolabb fürödjünk le, hogy a szappan ne jusson bele a patakba, tóba!

 

Semleges pH-jú szappant már szinte mindenhol lehet kapni. A cikk szereti a túraboltokat reklámozni, mert ott sok dolog drágábban beszerezhető, pedig pl. szappanért felesleges túraboltba menni. Ha mosdószivacsot használunk, jelentős menyiségű szennyezőanyagtól kíméljük meg a környezetünket, ugyanis ilyenkor kevesebb szappan/tusfürdő is elég a fürdéshez/mosakodáshoz. Ezt egyébként mi is csak most fogjuk először használni. Mosakodáshoz kiváló hely még a falvakban fellelhető kékkút. Ha máshol nem, hát a temetőben biztos találtok működő kutat.

Mire figyeljünk még? A "vadon veszélyei"

A vadkempingezésről kérdezősködve az [origo] többször találkozott bizonytalan félmondatokkal a szabadban való sátorozás veszélyességéről, a rendszeres vadkempingezők tapasztalatai azonban ellentmondanak ezeknek. Mert mitől is kellene félni, ha nem bolygatjuk a természetet? Vadállatoktól? "Mondjon nekem egyetlen vadállatot Magyarországon az emberen kívül!" - vonta meg a vállát a felvetésre Szádeczky-Kardoss Géza, aki szerint a félelem teljesen alaptalan. Emberek pedig nem járnak a természetben éjszaka, vagy ha igen, akkor sem a vadkempingezők miatt - tette hozzá. [...]

Magyarországon még akkor sem kell félnünk, ha tolakodó, problémázó, belénk kötő hatóságok rémképe kínoz minket. Szádeczky-Kardoss szerint ugyanis a környezetre odafigyelő vadkempingezőket még a tiltott helyeken egy részén sem bántják az ellenőrök, ha gyalogosan, nem pedig kocsival vagy motorral mentek oda. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szóvivője szerint ráadásul az erdőrendészeti szolgálat még szabálytalanságok esetén is csak felszólítja a táborozókat a távozásra, büntetni nincs joguk.

 

Magyarországon még nincs félig domesztikálódott medve, ami kieszi az ember a sátorból, a farkasok is csak nagy hidegben vetődnek az északi határnál levő hegyekbe. A róka már merészebb állat, az éjszakára kinthagyott biciklitáskából kiette a kolbászt... Egyébként a legtöbb állat már az ember rémes szagától elszalad. Az éjszaka neszeit meg szokni kell: egy sündisznónak akkora hangja van, mint egy egész vaddisznócsordának. És igen, nincs ma a Földön nagyobb állat az embernél. Ahogy egyik volt tanárom írta nekem, mikor meghívtam erre a túrára: "Kerüljétek messziről az embereket, azok veszélyesebek, mint a vaddisznók." 

Egyébként ő tanított meg minket a vadkempingezésre is, ennek megfelelően értékeljétek ezt a megjegyzését: "Csak tudnám honnan vettétek azt az elvetemült ötletet, hogy keresztülvadkempingezzétek az országot? Ki volt az a barom, aki ilyesmire rávett titeket? :-)"

:-)

Vuk

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://ketvandor.blog.hu/api/trackback/id/tr263039950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.