HTML

Két vándor

Ez a blog elsősorban a vándortáborozásról szól. Szeretnénk segítséget, jó tanácsokat adni a kezdő túrázóknak, leírjuk az általunk bejárt túra látnivalóit, tapasztalatait, sztorijait.

Új blogunk:

Két vándor

 

Geotúrák a Bakonyban és túrák máshol

 

2011.08.27. 22:06 vuk087

36. nap: Szigliget – Vállus: Rekordsok aszfalt

Igazság szerint halálbüntetés járna annak, aki kitalálta, hogy erre menjen a kéktúra! Szigligettől Szent György-hegyig aszfalt, nagyon sok volt belőle a hegyen is, aztán a hegy túloldalától Lesenceistvánd felett az utolsó szőlőkig szintén aszfalton gyalogoltunk. Nagyon ki tudja készíteni az embert: nincs árnyék, monoton, egyenes útszakaszok, a kemény út szétszedi az ember lábát... Most is van pár olyan folt a talpamon, ahonnan szó szerint lekopott a bőr...
A reggel viszont nagyon jól kezdődött, bár a késői kelésnek és a még későbbi indulásnak meglett aztán a böjtje...
Ricsiéktől végül 9-kor sikerült elindulni (1. hiba), a jó időre való tekintettel szandálban kezdtük a napot (2. hiba), a Szent György-hegyen át is abban mentünk. Mint nap végére kiderült, ennek több hátránya is lett: a szandál folyamatosan gyűrte a tapaszt a lábamon, ezáltal az állapota nem javult, ezenkívül pedig lassabb volt a haladás szandálban, mint bakancsban, még aszfaltos terepen is.
A Szent György-hegy egyébként nagyon szimpatikus hely: aranyos borospincék mindenfelé, jó kilátás a környező hegyekre és persze a bazaltorgonák is pazar látványt nyújtottak.

Ezután kezdődött a nap legkeményebb próbatétele: aszfalt Lesenceistvándig. Tapolcán a Malom-tónál kényelmesen megebédeltünk (3. hiba), majd nekiálltunk olyan boltot keresni, ami nyitva van szombat 2 után is... Hát nem találtunk. Végül egy pékségben vettünk zsemlét, remélve, hogy holnap Keszthelyen csak lesz valami vasárnap is nyitvatartó bolt.
Mindezek következtében aztán már tényleg muszáj volt összekapni magunkat, még 8 előtt Vállusra akartunk érni, ráadásul erős hidegfrontot jósolt mindenki hatalmas széllel és némi jéggel... Az eredmény: fél 4-kor indultunk a vasútállomás közeléből és ¾ 5-kor már Lesenceistvándon voltunk. Végig aszfalt, semmi árnyék, nagyon kikészültünk a végére, de megcsináltuk! Ráadásul rekord sebességgel: 5-6 km/h nagyzsákkal nem semmi!
Kis pihenő után nekiindultunk a Vállus felé vezető útnak. A falu felett magasodó szőlőből több helyen is szép kilátás nyílt a már jól ismert hegyekre, majd egy fiatal, de szép erdőn át érkeztünk meg Vállusra.
Vállus egy kicsi, aranyos egyutcás falucska, de pályázatot jól tudnak írni: EU-s pénzekből szépen megcsinálták a buszfordulót, felújították a templomot, és még további nagy terveket fontolgatnak...
A faluban egy nagyon kedves ismerősnél, Don Györgynél kaptunk szállást. Vacsorára pedig sosem esett még olyan jól a paradicsomleves és a szalonna, mint most... Köszönjük!
Közben megérkezett a beígért hidegfront is, egyenlőre csapadék nélkül de erős széllel... Remélem holnap reggelre elvonul, és akkor gyönyörű időnk lesz...

Vuk

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://ketvandor.blog.hu/api/trackback/id/tr363184592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hadidoki 2011.08.28. 10:16:51

Hát bizony az aszfalt gyilkos dolog, pláne nagy, súlyos zsákkal. (Én az AK-t tervezem a jövőben, fel kell rá készülnöm, mert ott van belőle bőven.)
Kicsit enyhült a hőség, könnyebb lesz az utatok. Sok sikert így a célegyenesben!