Ma egész frissen ébredtünk, tegnap a kétségbeejtő kavargás és a frissen ritkított erdő ellenére (a hagyásfákat természetesen nem az alapján jelölik ki, hogy van-e rajtuk jelzés) egészen jó szállást sikerült találnunk. Reggel el is kezdtünk örülni, hogy milyen szép idő van, még a sátrat is kivételesen szárazan sikerült elrakni. Azonban a következő 1 km haladás megint legalább 3 km-ünkbe került a derékig érő, vizes gazban. Ez és némi sárdagsztás után viszont nagyon jó úton haladtunk az Eszkála erdészházig.
A ház állapota borzasztóan leromlott azóta, hogy itt jártunk, derékig érő gaz veszi kőrbe. Elég lehangoló...
Tettünk pár kitérőt szép kilátópontokhoz.
Ezek természetes sziklakiszögellések, fantasztikus látvány nyílik róluk, mindenképpen érdemes megtenni azt a pár 100m kitérőt.
Sajnos közben elkezdett csöpörögni az eső, fel kellett venni az esőkabátokat. Kezdjük unni ezt az időt, bár kétségtelen, hogy a hőmérséklet pont túrázásra való. Azonban a lábam már 3 napja ázik, és egész csúnya sebek kezdenek rajta lenni. Jól jönne már egy kis jóidő...
Regécen sikerült föltölteni az akkumulátorokat. Itt szeretnék elnézés kérni a kommentelőktől, hogy nem válaszolunk azonnal, de sajnos nagyon gyorsan kell intézni a netezést, mivel így a laptop is sokkal többet fogyaszt, meg a telefonom is úgy merül, mint beszélgetés közben.
Este elindultunk a regéci várhoz, ennek az aljában sátorozunk. 
Sajnos pont elkezdett esni az elő, így a tűzrakást ma is ki kellett hagyni. Pedig délelőtt nagyon reménykedtem benne...
Eszti
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.