Elég nehezen kezdődött a reggel, most valahogy nem akaródzott kibújni a hálózsákból...
Tegnap olvastam, hogy két ismerősöm, Enikő és Jani csatlakoznának hozzánk egy kis időre, ennek ellenére kicsit meglepett, hogy az Ilona-kápolna romjai felé menve valakik nagyon kiabálnak utánunk. Enikőnek a nagy rohanásban a bokája is kibicsaklott, egész nap sántított...
A Kinizsi-forrásnál bőségesen megreggeliztünk, mostunk (remélem a sok mosószappantól nem pusztult ki az ottani élővilág...), majd a csicsói erdészház felé vettük az irányt. A hosszú murvás út és a nagy meleg szörnyen megviselt minket, ennek „köszönhetően” most nem voltunk valami beszédes kedvünkben...
Balatonhenyén tartottunk egy nagy sziesztát, de aztán tovább kellett menni, hiszen a szállást Mindszentkálla utánra terveztük...

Az Eötvös-kilátóhoz szép, de egy kis szakaszon igencsak meredek út vezetett, de a kilátás miatt mindenképp megérte, csodálatos körpanorámában volt részünk: látszottak a tanúhegyek, a Kéli-medence, a távolban még mintha a Tihanyi-félsziget is felsejlett volna... Annyira megtetszett, hogy végül teljesen elcsábultunk, és elhatároztuk, hogy a kilátó tetején töltjük az estét, ott még a hőmérséklet is elviselhetőbb... A posztot is itt írom, miközben körben a kivilágított falvak látszanak...

Vuk

Ui.:Elnézést a szűkszavú bejegyzésért és hogy csak most töltöttem fel a képeket, de tegnap nagyon kivoltunk...